meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8">

 
orosz forditas
 
 
sziget_fesztival_student_island_folkpunk_ska_leningrad_oroszorszag_tom_waits_pogoues_mcgowan_neurotic_ganxsta_zolee_james_bond_emanuelle_vhk_hardcore_paganini_pogo_nu_pagadi_no_megalljcsak_sanzon_nepzene_sergej_shnurov_stas_boredskij_julja_kogan_konstantin_limonov_andrej_antonenko_aleksej_kanev_balalajka_no_woman_no_cry_

Aerobic ágyúgolyóval


Egy ősi orosz hagyomány a Sport Templomban


A Blaha Lujza tér és a Keleti pályaudvar között (Rákóczi út 57.) található egy érdekes épület, ahol egy több száz éves hagyományos orosz sportot tanulhatunk: a „girevoj szportot”, amelynek a továbbfejlesztett változatát Kettlebellnek hívják.
Az épületet lehetetlen eltéveszteni, mert monumentális, és a kapuban két hatalmas kínai istenség várja a belépőt. A Sport Templomban elsősorban a hagyományos önvédelmi és egészségmegőrző módszereket oktatják. Ilyen például a japán aikido, az indiai eredetű jóga, a különböző meditációs technikák és a több mint 300 éves orosz girja-gyakorlatok, amelyből a Kettlebell kifejlődött.
A Kettelebell első ránézésre úgy néz ki, mint egy aerobic ágyúgolyóval. Legfontosabb kelléke az ú.n. girja, amelyet magyarul gömbsúlynak hívnak. Ez egy majdnem teljesen gömbölyű fémgolyó, amelyet egy fogantyúnál fogva emelhetünk fel.
A girjázás eredete a régmúltba vész, nem lehet tudni, mikor kezdték el sporteszközként használni: az 1700-as vagy már az 1600-as években, esetleg még korábban.
Olyan, mintha mindig is lett volna.
A girja eredetileg a régi orosz falusi élet kelléke volt, ezzel mérték a takarmányt, vagy a terményeket a vásárban. Ugyanakkor másképpen is kapcsolódik a hagyományos orosz élethez.
Mint tudjuk, az oroszok nagyon tudnak ünnepelni. Az olyan nagy, össznépi ünnepeken, mint a „mászlenyica” vagy a húsvét, nem csak ettek-ittak, hanem különböző versenyeket is rendeztek. Az orosz „mászlenyicának” például elmaradhatatlan része a szánkóverseny, ökölharc, birkózás, össznépi kötélhúzás, vagy a nagy erőkifejtést igénylő versenyek, amelyeken a vállalkozó szellemű legények hatalmas oszlopokat, üllőt, sőt lovat emeltek meg, tartottak ki fél kézzel, vagy különböző gyakorlatokat végeztek velük.
Természetesen ezek a falusi erőművészek azzal edzettek, ami éppen a kezük ügyében volt: leginkább a gömbsúllyal, vagyis a girjával. Nem is sejtették, hogy a XIX. század végére már a nyugat-európai orvostudomány is használni fogja ezt az eszközt rehabilitációra, illetve ízületi panaszok gyógyítására.
A girját jóval nehezebb megtartani és mozgatni, mint egy súlyzót, de éppen ezért több izmunkat használjuk hozzá, és jóval komplexebb, sokoldalúbb edzést biztosít. Ráadásul egyszerre fejleszti az erőt és a hajlékonyságot. Szoktuk mondani viccesen, hogy aki egy hónapig eljár a Kettlebell edzésre, megtette az első lépést az idegenlégió felé.
A cári orosz hadseregben is felismerték a girja jelentőségét, és a girjával végzett gyakorlatokat is átvették, hogy fejlessze a katonák állóképességét.
A XIX. század a romantika kora: a költők és írók felfedezik az elfeledett népi hagyományokat érdeklődni kezdnek a népdalok, népballadák, a népi hiedelemvilág és szokások iránt. Ekkor válnak népszokások értékké, ekkor kezdik őket gyűjteni és a nemesi értelmiség rájön, hogy bizony sokat tanulhat az egyszerű parasztoktól. Ez az az időszak, amikor Puskin, Gogol és még sokan mások járják a vidéket, szavakat, kifejezéseket, történeteket gyűjtenek.
Ekkor kezd fokozatosan elismertté válni a girja, először csak a hadseregben, majd 1885-ben hivatalosan is elfogadják, mint a nehézatlétika egyik ágát, bár még sokáig nem versenysport.
Talán az sem véletlen, hogy az első girja sportklubot egy pétervári orvos, V. F. Krajevszkij alapította meg. Hamarosan Kijevben, Ufában, Voronyezsben, sőt a grúziai Tbilisziben is támadtak követőik. Ezek természetesen csak a hivatalos, bejegyzett sportclubok, ennél jóval többen edzettek az orosz falvakban, ahol a girja minden háztartás része volt.
Maga Lev Nyikolájevics Tolsztoj is girja gyakorlatokkal tartotta karban a kondícióját. Hetvenévesen még minden nap edzett a girjával és volt, hogy gyalog járta be az egész birtokot.
Nyugat-Európában a legendás súlyemelő és erőművész, Arthur Saxon terjesztette el 1913-tól kezdve. Saxon erőművészként turnézott Európában és az Egyesült Államokban, de ezen kívül több könyvet is írt a fizikai erőnlét fejlesztéséről a gömbsúly segítségével.
Az 1917-es forradalom után a sportág folytatja diadalútját, de még mindig elsősorban kiegészítő és állóképesség-javító módszerként hasznosítják.
Az első hivatalos girjaversenyt 1948-ben rendezték meg Moszkvában, amelyen négy súlycsoportban indultak a versenyzők: a 60, a 70, a 80 és a 80 kiló felettiben.
1985 és 1988 között vált önálló sportággá, amelynek általános normatíva- és szabályrendszere van. Korábban az oroszországi, litván vagy ukrán versenyek szabályai, gyakorlatai sok tekintetben eltértek egymástól.


Vodka, uborkalé, Kettlebell-emelés, és más orosz mulatságok


Amit eddig leírtunk az csupán Kettlebell előtörténete.
A girja sport továbbfejlesztett változata, a Kettlebell Pavel Tsatsoulinnak köszönhető. Pavel Tsatsoulin (született 1969, Minszk) az orosz különleges alakulat a Szpecnaz edzője volt, amikor emigrált az Egyesült Államokba. Könyvei, cikkei már angolul íródtak.
Először a Vodka, uborkalé, Kettlebell-emelés, és más orosz mulatságok című cikkével hívta fel magára a figyelmet. Bizony Pavel még az amerikai tengerészgyalogosok és kommandósok erőnlétén is tudott fejleszteni.
Az első tanítványok így a titkosszolgálat és a rendőrség kötelékéből kerültek ki. Később a versenysportolók is csatlakoztak, és voltak olyanok is, akik a body buildingről nyergeltek át.
De a Kettlebell nem csak a terminátorok sportja. Alakformálásra, zsírégetésre, egészségmegőrzésre is kitűnő. Egy 1993-as kutatás szerint a csökkenti a vérnyomást, és növeli a szervezet teherbíró képességét. A Kettlebelltől a túlsúlyos fogyni, a sovány izmosodni fog.
Pavel több bestsellert írt edzési módszeréről, mint az Erőt a népnek!, A testépítésen túl (Beyond Bodybuilding) és A meztelen harcos címűeket.
Budapesten a Sport Templomban tapasztalhatod meg a Kettlebell hatását.
Fischer Gábor, a Sport Templom Kettlebell instruktora mindenkinek ajánlja az edzésformát, korosztálytól függetlenül, akik erősödni-felfrissülni kívánnak, azonosulva a Kettlebell mögötti filozófiai gondolatokkal.
Különösen ülőmunkát végzőknek előnyös, elkerülhető a nyak- és hátfájás.
Az első edzés után nagyon sok olyan izmot fedezhetünk fel magunkon, amelyet eddig egyáltalán nem használtunk. Az extrák közé tartozik az edzés utáni szauna, illetve az, hogy néha zúzós metálra edzünk, ami ad egy kis lendületet.
Ha ezt a cikket végigolvastad, már pont eleget görnyedtél a számítógép előtt, ahhoz, hogy megfájduljon a hátad.
Irány a Sport Templom!