orosz forditas
 
 
orosz forditás orosz kultúra pogány ünnepek szellemek halotak feltámadás szerelmi mágia tabaszünnep

Április 1. A szellemek ébredése

„Április elsején senkinek sem hisznek” – tartja az orosz szólás-mondás.
Április elseje az orosz-szláv kultúrában nem olyan bohókás-vicces ünnep, mint nálunk, nyugaton.
Az április elseje a kereszténység előtti időkben rituális nap volt, valamiféle határvonal. Ez a nap a szellemek feléledésének napja.
A pogány szlávok vallásához hozzátartoztak a szellemek, úgy hívták őket: domovoj. Ebben a szóban könnyű észrevenni a dom szót, ami oroszul is házat jelent. Akkoriban – nagyjából az időszámítás szerinti 900 előtt – az volt a szokás, hogy elhalálozott szülőket nem temetőbe temették, hanem a ház padlója alá. Az ősök szellemei egyfajta őrző-védő, tanácsadó funkciót is elláttak.
Nos, a szlávok úgy tartották, hogy télen a szellemek, éppúgy, mint sok erdei állat, visszavonulnak, megpihennek. Csak nagy ritkán ébrednek fel, hogy a ház körüli tennivalókat elintézzék. Szóval a szellemek tulajdonképpen téli álmot alszanak, egészen addig a napig, amikor már teljesen kitavaszodott. Ez a nap pedig április első napja. Persze, hogy pontosak legyünk, a folyamat már a tavaszi napéjegyenlőséggel elkezdődött, vagyis március 22-étől, de a főünnep, elsejére esett. Ekkor kellett felébrednie a szellemnek, hogy vigyázzon a barmokra és rendet rakjon a házban.
Amikor sokat alszunk, persze nem akaródzik egyből felkelni, sőt, előfordulhat, hogy a pokolba kívánjuk azt, aki felkeltett. Így vannak vele a szellemek is, ezért van, hogy kora tavasszal a lisztes zsák kiszakad, a tiszta ruhákat ledobja a sárba, vagy a teheneket, juhokat riogatja.
Ilyenkor a szellemnek tejbe áztatott kenyérrel, fűszeres kásával kedveskednek, hogy ne haragudjon, és kis, humoros jelentekkel is. Ehhez hozzátartozik a közös mulatozás, humoros jelenetek, viccek eljátszása, így engesztelik ki a morcos szellemet.
A nap túlvilági, kísérteties hangulata már elhalványult, de a viccek, beugratások ma is divatban vannak.

Április 1.

Erre a napra esik Nagycsütörtök. Nagyhétfő, nagycsütörtök, és általában a Húsvéthoz kapcsolódó ünnepek mozgó ünnepek, minden évben máskor tartjuk őket, mivel eredetileg ezt a napot is a Holdnaptár szerint számolták.
Ezen a napon a Biblia ide vágó részeit olvassák, tojásokat festenek és készülnek a Húsvéti ünnepekre.

 

 

Április 3. Vogyjanoj napja

Vogyjanoj neve a voda vagyis víz szóból származik. A szláv mitológiában ő a vizek és tengerek ura. A vízben él, többnyire meztelen, gülüszemű, halfarkú, hüllőszerű öregemberként ábrázolják. Ha rossz kedve, óriási tengerikígyóként hajókat süllyeszt el, vagy vízbe rántja az embert és magával viszi a víz alá. Gyakran átváltozik óriás hallá vagy vízbefúlt kisgyerekké is. Ő a ruszalkák, a vízben élő kíséret-lányok apja. Érdemes vele jóban lenni.


Ezen a napon ébred fel Vogyjonoj, és a tengerészek, halászok éjfélkor a vízpartra vonulnak, hogy megvendégeljék Vogyjanoj nagyapót és leányait,lovat áldoznak neki. Cserébe a tenger ura sikeressé teszi a halászatot, megvédi az úszót az örvénytől, a hajót a vihartól, zátonyra futástól, a falusiakat az árvíztől. Vannak olyan vidékek is, ahol húscafatokat szórnak a folyóba.

 

 

 

 

Április 4. Húsvét

Jézus Krisztus feltámadását ünneplik ezen a napon. A hívő pravoszlávok ezen a napon így köszönnek: Krisztus feltámadott. – amire azt kell válaszolni: Valóban feltámadott. Ez úgy hangzik: hrisztosz voszkresz – mire a válasz: Vaísztyina vószkresz.
Oroszországban is van húsvéti tojás és számtalan hagyomány kapcsolódott haza.
Húsvétkor a gyerekek kimennek a családdal a temetőbe és és a rokonok sírján kell megtalálniuk a tojást.
A legkülönfélébb mulatságok is hozzátartoznak a Húsvéthoz. A tojásokkal például a következő játékot játsszák: a versenyzők tojásokat gurítnak a hegyről. A cél: odébb lökni az ellenfél tojását, anélkül, hogy a sajátunk eltörne.
Ezen kívül különböző erőgyakorlatok, kötélhúzás, girja verseny, ökölharc és más múlatságok tarkítják az ünnepet.

 


Április 7. Kárna napja, a pogány halottak napja

Kárna a gyász és fájdalom istene volt a keleti szlávoknál. Ha egy harcos szülőföldjétől távol esett el a csatában, ő az újszülöttek és az újjászületettek istene is. Egyesek szerint az ő nevéből származik a reinkarnáció szó töve. Az Igor-énekben is említik.
Kárna éjszakáján mazsolás-mézes köleskását készítenek ki estére a hazajáró lelkeknek. Az asztalra szegfűszeget tesznek, a gyász és bánat virágát.

Április 11 Antipászha – Tamás hete

A húsvét utáni első vasárnap. A neve számunkra nagyon furcsán hangzik, hiszen lefordítva azt jelentené: antihúsvét. A görögkeletiek már egészen régen tartják ezt az ünnepet, ez mintegy befejezése a Húsvétnak és az ünnepi hétnek.
Tamás hetének is nevezik ezt a napot, mert ezen a vasárnapon történt, hogy tamás apostol „tamáskodott”, amikor Jézus halála után megjelent előtte, és nem hitte el, hogy ő az. A többi tanítvány hitt Jézusnak, ám Tamás azt mondta: „Ha nem látom a kezén a sebeket, és nem tapogathatom meg a sebet, nem hiszem el.”
Ezek után Tamás nagyon megbánta, hogy kételkedett, buzgó hittérítő lett, ő térítette át a keresztény hitre Palesztina, Mezopotámia (a mai Irak), Etiópia és India lakóit.
Az indiai Melipura városában halt mártírhalált.
A kereszténység terjesztése miatt börtönbe csukták és megkínozták, végül öt kopjával agyonszúrták.

 

 

Április 23. A tavaszi Jarillo-nap

Ezen a napon Jarillo, a tavasz és szerelem istene megtermékenyíti Nyirkos Földanyát.
Jarillo egyébként egy szép fiatalember fehér lovon, valóságos szőke herceg. A szeme és a haja világos színű, nevében is benne rejlik a Járkij vagyis világos, fényes szó.
Kezében kalász van, ami a termékenység szimbóluma. Gyakran meztelenül ábrázolták.
Ezen a napon hajtják ki az állatokat a legelőre. Előtte sárga és piros színű tojásokat simítanak az állatokhoz, azután a tojást a pásztornak ajándékozzák.
Kint, a réten a pásztor háromszor körbe járja az állatokat az élet és háromszor a halál irányába. Ezzel mágikus kört vont köréjük, amely megvédi őket „a kúszó kígyótól, a hatalmas medvétől és a futó farkastól”.
Ettől a naptól érdemes házasodni, ekkor kezdődik az esküvők időszaka.
A férfiak és a nők a fűben hemperegnek, hogy a csodatevő füvektől erősek, egészségesek legyenek.
Hogy együtt hemperegnek, vagy külön-külön azt forrásunk nem részletezte, de mindegyik nagyon egészséges.